Veszélyeztetett fajgazdagság: Hogyan esnek áldozatul a gombák a klímaváltozásnak és az erdőirtásnak

A csendes válság a lábunk alatt: A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legfrissebb elemzése szerint a vizsgált gombafajok csaknem egyharmada kihalás szélén áll. A fő hajtóerők a globális erdőirtás és a gombák és klímaváltozás, amely alapjaiban változtatja meg ezen élőlények érzékeny élőhelyeit. A gombagyűjtők és természetkedvelők számára ez azt jelenti: azok a fajok, amelyeket ma még erdei sétáink során találunk, néhány évtizeden belül ritkává válhatnak.

A láthatatlan fenyegetés: Gombák és klímaváltozás a kutatás fókuszában

A Földön becslések szerint 2,2–3,8 millió gombafaj él – de csak töredékük tudományosan leírt. Az IUCN 2024 márciusában közzétett tanulmánya most először vetett alá egy reprezentatív, több mint 1300 gombafajból álló mintát szisztematikus veszélyeztetettségi elemzésnek. Az eredmény riasztó: a vizsgált fajok mintegy 30%-a veszélyeztetett, sebezhető vagy potenciálisan veszélyeztetett. Különösen érintettek a mikorrhiza-gombák, amelyek szimbiózisban élnek a fák gyökereivel. Ők ép erdei ökoszisztémákra vannak utalva – és ezek pontosan az erdőirtás és a gombák és klímaváltozás következményei miatt rohamosan fogynak.

Az Earth.Org által közzétett tanulmány szerint a legnagyobb kockázatot az élőhelyek pusztulása jelenti. A trópusi régiókban, ahol a legmagasabb az erdőirtás aránya, a helyi gombaflóra akár 40%-a is veszélyeztetett. Ugyanakkor a mérsékelt övi területeken a hőmérséklet emelkedése miatt sok faj elterjedési területe északabbra vagy magasabbra tolódik. Aki rendszeresen használja a FungiFind gombatérképet, ismeri a jelenséget: fajok, amelyek korábban csak Dél-Németországban fordultak elő, hirtelen Észak-Németországban bukkannak fel – míg a lucfenyvesek klasszikus kísérői ritkábbá válnak.

Hogyan befolyásolja a klímaváltozás a gombák növekedését

A gombák és klímaváltozás hatásai sokrétűek, és a gomba életének szinte minden szakaszát érintik. A fenológia – vagyis a termőtestek időbeli megjelenése – drámaian megváltozik. A tavaszi és őszi gombák ma átlagosan két-három héttel korábban jelennek meg, mint 50 évvel ezelőtt. Ugyanakkor a nyári hosszabb száraz időszakok miatt sok faj egyáltalán nem képez termőtesteket. A heves esőzések viszont károsíthatják a micéliumokat és zavarhatják a tápanyagfelvételt.

Különösen kritikus a helyzet a mikorrhiza-gombák számára, amelyek a fapartnereik szénhidrátjaira támaszkodnak. Száraz időszakokban a fák csökkentik fotoszintézisüket, és kevesebb cukrot biztosítanak a gombáknak. A legyengült micélium alig tud tápanyagot és vizet szolgáltatni a fának – ez egy ördögi kör, amely mindkét partnert gyengíti. A FungiFind Blog már többször beszámolt ilyen kölcsönhatásokról. Az új IUCN-tanulmány most megerősíti: ezek a folyamatok nem helyi jelenségek, hanem globális fenyegetések.

Az erdei talajok, mint szénraktárak veszélyben

Egy gyakran figyelmen kívül hagyott szempont a gombák szerepe a globális szénciklusban. A gombák a szerves anyag legfontosabb lebontói, és hatalmas mennyiségű szenet tárolnak a talajban. A mikorrhiza-hálózatok a fák által megkötött szén akár 15%-át is a talajba szállítják. Amikor ezek a hálózatok szárazság vagy erdőirtás miatt összeomlanak, a tárolt szén felszabadul – egy veszélyes visszacsatolás, amely tovább gyorsítja a klímaváltozást.

Az IUCN-tanulmány hangsúlyozza, hogy a gombák sokféleségének védelme nemcsak fajvédelmi okokból sürgős, hanem a klímastabilitás szempontjából is. Az ép gombaközösségekkel rendelkező erdők bizonyítottan több szenet tárolnak, mint a zavart ökoszisztémák. Ebben az összefüggésben az olyan alkalmazások, mint a FungiFind, egyre fontosabbá válnak: nemcsak a meghatározásban segítenek, hanem dokumentálják a lelőhelyeket és gyakoriságokat is. Így a felhasználók aktívan hozzájárulhatnak a biodiverzitás monitorozásához. Aki például egy rácsos tintagombát talál, az alkalmazáson keresztül jelentheti, hogy szárazságnak kitett vagy kevésbé kitett területen van – értékes adatok a kutatás számára.

Mit jelent ez a gombagyűjtők számára?

A tanulmány eredményei ébresztőt jelentenek, de nem okot a pánikra. Sok gyakori ehető gomba, mint a vargánya vagy a rókagomba, jelenleg még nem akut veszélyeztetett – bár ezek is csökkenést mutatnak a különösen száraz régiókban. Aki továbbra is sikeresen szeretne gyűjteni, tájékozódjon a szezonális eltolódásokról. A FungiFind fajlexikon aktuális adatokat kínál az előfordulásokról és az optimális gyűjtési időkről. Fontos: ne gyűjtsünk gombákat túlhasznált vagy sérült állományokból, és kíméljük a ritka fajokat.

A tanulmány azonban azt is világossá teszi: a gombavédelem erdővédelem. Aki az idős erdők megőrzéséért, a természetközeli erdőgazdálkodásért és a klímaváltozás elleni küzdelemért dolgozik, automatikusan segít a gombáknak. Minden erdei séta, minden lelet bejelentése a FungiFind alkalmazásban, és minden beszélgetés a gombák jelentőségéről hozzájárul ahhoz, hogy tudatosítsuk ezt a láthatatlan, de létfontosságú életformát.

Megjegyzés: Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál, és nem helyettesíti a szakmai gombatanácsadást. Ha bizonytalan a gombák azonosításában vagy ehetőségében, kérjük, forduljon helyi gombaszakértőhöz.

Következtetés: Cselekedjünk, mielőtt túl késő

A hír, hogy a vizsgált gombafajok csaknem egyharmada kihalás szélén áll, riasztó jel. A gombák és klímaváltozás és az erdőirtás súlyosan érinti a Föld egyik legősibb és legfontosabb élőlénycsoportját. De van remény: célzott védelmi intézkedésekkel, fenntartható erdőgazdálkodással és olyan közösségi tudományos projektek támogatásával, mint a FungiFind, megfordíthatjuk a trendet. Minden lelet számít – és minden bejelentés segít javítani az adatbázist, amelyre a politikai döntések alapozhatók.